Keressen fel bizalommal!   +36-70-330-6001   info@kutepites.hu

Kútfúrás

  • 30 éve kezdődött minden :)

    kútépítés

    Épp idén 30 éve, hogy elkezdtem kutat fúrni. 1986-ban többed magammal lelkesen alapítottuk meg a Víz-Kút Gmk-t (Gazdasági Munka Közösség) másodállásban.

  • A kútfúrás jogi szabályozása

    Azt tapasztaltam, hogy sokan kérdőjelezik meg azt, hogy a saját kertjükben lévő kúthoz miért kell engedély. Alább az engedélyezés melletti ésszerű érveket fogom bemutatni, és az azt szükséges szabályozást.

  • Árajánlatkérés

    Nehéz megítélni látatlanban, hogy mennyibe kerül egy kút fúrása. Elsősorban önnek el kell döntenie, hogy olcsó kutat szeretne, vagy minőségi kutat szeretne, mert ez az árban nagyon visszatükröződik.

  • Büntetés nélküli engedélyezés fúrt és ásott kutakra. Kútlegalizálás

    kútépítés

    A föld alatti vizeink végesek! Amennyiben túl sok kút szívja ezt el, akkor előfordulhat, hogy a Hatóságok nem adnak ki több fennmaradási engedélyt a szabad vízkészlet hiánya miatt, hogy az engedéllyel rendelkezőknek maradjon. Ebben az esetben az engedély nélküli kutakat hatóságilag megszüntethetik, betemethetik!

  • Csemetekert öntözőkút – Oroszlány Majkpuszta

    A Vértesi Erdészeti Faipari Zrt. területén telepítettem csemetekert öntözőkutat a közelmúltban Oroszlányban, Majkpusztán, ami a kis csemete fáknak biztosítja majd az éltető- és frissítő vizet.

  • Disznószar van a kutamban!

    A telefonon érdeklődőimnek folyamatosan ezekről a jelenségekről beszélek, mert sajnos nehéz indokolni, hogy miért is kerül annyiba a professzionális kútfúrás annyiba, amennyibe kerül. Örülök, hogy az Origo.hu foglalkozik a témával, és még ha ennyire puritánul is foglalkozik vele, de leírja a valós tényeket.

  • Földelő szonda telepítése

    A nyár egyik legérdekesebb munkáim közé tartozik, az a fúrás, ahol nem kutat építenem, hanem a Budapest, Határ úti OVIT részére egy új transzformátor beüzemeléséhez szükséges földelő szondák telepítését. Íme néhány hangulatkép az elvégzett munkáról.

  • Fontos változás! – Be kell jelenteni a fúrt kutakat

    kútépítés

    Már két hónapja adtuk közre, hogy Június 15-én lép életbe a 100/2016-os kormányrendelet. Mára már ez a hír a Laboratórium.hu oldalon is megjelent.

    Hamarosan kötelező lesz azoknak a fúrt kutaknak a hivatalos bejelentése és laboratóriumi vizsgálata, amelyek vizét meg is isszák. A Laboratorium.hu legfrissebb összeállításában részletesen bemutatjuk a június 15-én életbe lépő kormányrendelet alapján vizsgálandó paramétereket: Miért fontos az érzékszervi vizsgálat és a hőmérséklet? Mit jelez az Escherichia coli baktérium, a pH, a vezetőképesség? Miért baj, ha a víz nitrites, nitrátos?...

    A 100/2016-os kormányrendelet június 15-én lép életbe, ennek értelmében a már a meglévő, 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletet egészítik ki a saját célú ivóvízművekre vonatkozóan. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a saját fúrt kutakat be kell jelenteni a jegyzőnél, a bejelentéssel pedig kötelező vízvizsgálat is jár, amelyet érdemes független laboratóriummal elvégeztetni.

    Eddig a kötelező vizsgálati paraméterek csak a hálózati ivóvízre vonatkoztak, az újabb pont alapján azonban olyan fúrt kutakat is érintenek, amelyekből ivóvizet kívánnak fogyasztani a lakók.

                

    A független laboratóriumban ezeket a paramétereket mind vizsgálják, de nem árt tudni azt sem, hogy vajon miért olyan fontos a fenti értékek meghatározása. A vízvizsgálat kiskátéja következik:

    Fizikai vizsgálatok

    4.1. Organoleptikus paraméterek: szín, szag, íz, zavarosság

     Az organoleptikus kifejezés az érzékszerveinkkel meghatározható, szubjektív megítélést jelenti. Ivóvizek esetén elvárás a színtelen, szagtalan, kellemes ízű folyadék. Ezeket egyszerű ránézéssel, ízleléssel, szaglással is el tudjuk dönteni, de sajnos nem minden esetben elegendő ennyi vizsgálat, mert a káros, mérgező anyagok, fertőző ágensek egy része színtelen, szagtalan, és nem okoz zavarosságot. Ahhoz, hogy egy víz emberi fogyasztásra alkalmas-e (nem mérgező, nem fertőző) további mikrobiológiai és műszeres vizsgálatokra van szükség.

    Például a magnézium sók keserű, a nitrát sók édes, a kloridok sós, a vas sók fémes ízű vizet eredményeznek.

     

    4.2. Hőmérséklet

    A víz hőmérséklete a benne oldható anyagok mennyiségére, a lejátszódó folyamatok sebességére és a benne tenyésző baktériumok szaporodására van hatással. Általában elmondható, hogy a baktériumok magasabb hőmérsékleten (20-25°C) kiválóan szaporodnak. Alacsonyabb hőmérsékleten viszont nem feltétlenül pusztulnak el, csak szaporodásuk lassul le. A szerves anyagok lebomlása, illetve az ammónia átalakulása nitritté majd nitráttá nagyrészt baktériumok által történik. Ezeket a folyamatokat is befolyásolja a hőmérséklet. Elmondható, hogy élettani hőmérsékleti tartományon belül a magasabb hőmérséklet kedvez a fenti folyamatok lezajlásának.

     

    Mikrobiológiai vizsgálatok

     

    A mikrobiológiai vizsgálatok kiterjednek a szennyvizekből, rothadó növényi, állati maradványokból, ürülékből a talajba és vizekbe kerülő baktériumok és vírusok kimutatására. A baktériumok egy része önmagukban általában nem okoznak súlyos betegséget, könnyen kitenyészthetők és a jelenlétük azt jelzi, hogy más, ürülékből származó, komoly fertőzést, betegséget okozó kórokozók is jelen lehetnek. Ivóvízben való jelenlétük többnyire hasmenéses, hányásos tüneteket, esetenként lázat, torok- és fülgyulladást idézhetnek elő.

    4.3. Escherichia coli

    Ún. fekális indikátor, jelenléte szennyvíz eredetű szennyezésre utal.  Bár az Escherichia coli lehet kórokozó, általában nem maga a baktérium okoz megbetegedést, hanem a mellette megjelenő, a szennyvizekre jellemző, nehezen detektálható vírusok.

    4.4. Coliform baktériumok

     

    A Coliform baktériumokat gyakran használják arra, hogy a vizek és az élelmiszerek egészségügyi minőségét megállapítsák. Több féle Enterobacteriaceae családba tartozó baktérium nemzetség tartozik ide. Ilyen például az E.coli is. Mivel könnyen kimutathatóak és a melegvérű állatok/ember béltraktusának természetes, az emésztéshez nélkülözhetetlen flórájához tartoznak, ezért a fekáliás eredetű szennyeződések kockázatmentes bioindikátorai. Ha a vízben kólibaktériumok mutathatóak ki, az azt jelzi, hogy a víz a közelmúltban fekáliával szennyeződött. Ekkor érdemes az egyes járványos betegségeket (hastífusz, kolera, dizentéria) okozó baktériumokat is kitenyészteni. A Coliform baktériumok jelenlétét a coliform számmal lehet jellemezni. Mértéke az általános bakteriális szennyezettség fokmérője. A coliform baktériumok jelenléte egyáltalán nem megengedett az emberi fogyasztásra szánt vízben.

     

    4.5. Telepszám 22 °C

    A 22°C-on növekvő telepszám az emberre veszélytelen környezeti baktériumok számát jelenti. Ezek a baktériumok általában valamilyen szennyeződés indikátorai, az érték azt fejezi ki, hogy az adott víz/vízhálózat mennyire teszi lehetővé a baktériumok szaporodását. Tartósan magas vízhőmérséklet a telepszámot emelheti.

    4.6. Fekális Enterococcus

    Ún. fekális indikátor, jelenléte szennyvíz eredetű szennyezésre utal. Előfordulását okozhatja pl. csőtörés, talajvíz szivárgás. Bár lehet kórokozó, nem maga a baktérium jelent egészség kockázatot. Fekális Enterococcus nem lehet jelen ivóvízben.

     

    Kémiai vizsgálatok

    4.7. pH

    A pH értéke jellemzi a savasság, lúgosság mértékét. A 7-nél kisebb érték jelzi, hogy az oldat savas kémhatású. Minél alacsonyabb az érték, annál savasabb rendszer, annál jobban roncsolja, korrodálja a vízvezeték rendszert, háztartási eszközeinket. A 7-nél magasabb érték jelzi, hogy a víz lúgos kémhatású.  Az ivóvizek kémhatása az enyhén savas és az enyhén lúgos között mozog.  A talajból kioldódó vegyületek, a vízben elszaporodó mikrobák típusai a pH-tól is függenek.

    4.8. Vezetőképesség

    A fajlagos elektromos vezetőképesség a vízben oldott kationok és anionok (sók) mennyiségéről ad információt.A magas sótartalmú vizek vezetőképessége magas.


     

    Az alábbi három pontban a nitrogén különböző megjelenési formáinak vizsgálatáról lesz szó:

    A nitrogén különböző vegyületei formájában lehet jelen vizeinkben. Ezek a formák oxidáló hatású fertőtlenítőszerek és/vagy különböző biológiai folyamatok révén egymásba átalakulhatnak. A nitrogénformák átalakulása az ivóvízrendszerekben az oxigén ellátottságtól függő mikrobiológiai aktivitás következménye. Ezek a vegyületek/ionok: ammónia (NH3); ammónium ion (NH4+); nitrit (NO2-);  és a nitrát (NO3-)

    4.9. Ammónium

    Eredete különböző bomlási folyamatok (szennyvizek szerves anyagainak, az elpusztult vízi élőlények), mezőgazdasági és ipari folyamatok jelenlétére utal. Túl kis oxigénkoncentráció mellett az ammónium koncentráció nem vagy csak alig változik. A téli időszakban az oxidáció sebessége kisebb lehet, így az ammónium ionok koncentrációja lassan csökken. A legnagyobb veszélyt a tökéletlen nitrifikáció jelenti, amikor az ammónium részben vagy teljesen nitritté alakul, és a további átalakulás nitráttá nem megy végbe. Az ammóniumnak önmagában nem ismert egészségkárosító hatása, de mikrobiális hatásra nitritté, majd nitráttá oxidálódhat, illetve szennyeződésre utalhat, íz- és szagproblémákat okozhat, ronthatja mangán-eltávolítási és a fertőtlenítési hatásfokot, mivel a szabad klórral klór-amint képez.

     

    4.10. Nitrit

    Legfőképpen nitrifikációs folyamatok eredményeképpen, ammónium ionok átalakulása során kerülhet nitrit (NO2-) a vízbe. Az ammónium ionok emberi vagy állati eredetű szennyeződés során egyaránt jelen lehetnek a vízben, s ebből a nitrifikációs folyamatok következtében megfelelő oxigénellátottság és kedvező vízhőmérséklet esetén kellő sebességgel keletkezhetnek nitrit, majd nitrát ionok. Tökéletlen nitrifikáció esetén a mikrobiológiai átalakítás folyamata megreked a nitritnél. A nitrit a vér hemoglobinjának(vörösvértest) oxigénszállító képességét csökkenti, oxigénhiányt okoz (methemoglobinemia). A methemoglobinémia a beteg elkéküléséhez, légzési nehézségekhez, esetenként fulladáshoz vezethet. Csecsemők esetén az un. „kékkór”-t vagy más néven a „kékhalál”-t okozhatja.

     

    4.11. Nitrát

    A nitrát (NO3-) megjelenésére az állattenyésztés, műtrágyázás, szennyvíz-szikkasztás következményeként kerülhet sor. A magas nitrát a csecsemőknél methemoglobinémiát, más néven „kékkórt” okozhat, mivel a nitrát a gyomorban nitritté redukálódik. (lsd. nitrit)

    4.12. Keménység

    A víz keménységét a benne oldott kalcium (Ca2+)- és a magnézium (Mg2+) ionok okozzák, amelyek természetes módon jelen vannak a vízben (kőzetekből kioldódó).  Az alkáliföldfémek (Ca2+; Mg2+) karbonát(CO32-; HCO3-) sói okozzák a karbonát- vagy változó keménységet, míg az egyéb  sók – szulfát(SO42-);  klorid(Cl-) – a nem-karbonát- vagy állandó keménységet.

     

     

     

    A keménységet adó kalcium- és magnézium vegyületek az emberi szervezet számára fontos anyagok. Túlságosan kis keménységű ivóvíz (ionmentes víz) hosszú időn át történő fogyasztása a szervezet sóháztartásának felborulásához vezethet. Az erősen kemény víz a vízvezetékekben, háztartási eszközökben a kialakuló vízkőkiválások miatt okozhat károsodást, az egészségre viszont nem káros.

    4.13. Klorid

     

    A klorid (Cl-) az ivóvízben lehet természetes, ipari, illetve szennyvíz eredetű. A klorid élettani jelentőségű anion, nem káros az egészségre. Magasabb koncentrációban az ivóvíz sós íze okozhat panaszt. Nagy mennyiségben a korróziós folyamatokat elősegíti, ezért fémes íz is tapasztalható.

    4.14. Kémiai oxigénigény (KOIps)

    Ez a paraméter a víz szerves anyag tartalmáról ad felvilágosítást.  A szerves anyagok kémiai oxidációjához szükséges oldott oxigén koncentrációját fejezi ki mg/l-ben. Minél nagyobb ez a mért érték, annál nagyobb a víz szerves anyag tartalma. A felszíni vizekben található szerves anyagok elsősorban természetes eredetűek (pl: tőzeges talajok, lápos területek, kiterjedt erdőségek mentén), emellett megjelenhet a vízben a kommunális és ipari szennyvizek szerves anyag tartalma is.

     

    A vízben lévő szerves anyagok könnyen hozzáférhető tápanyagforrást jelentenek a baktériumok számára. Ezáltal a mikrobiális szaporodást segítik elő az ivóvízhálózatban, ennek következményeképpen pedig íz- és szagproblémákat okozhatnak. A szerves anyagok a maradék fertőtlenítőszerrel (klórral) reakcióba lépve annak koncentrációját csökkentik, és káros klórozott szerves vegyületek is kialakulhatnak. A nagy szerves anyag tartalmú víz a vas és a mangán oxidációját hátráltatja, eltávolítását is nehezíti.

    A vas és a mangán megjelenés a vízben (4.15.-4.16.) szorosan összefügg egymással, nem véletlen, hogy a következő két, egymást követő pont ennek a két elemnek a vizsgálatát írja elő.

    A vas (Fe) és a mangán (Mn) határérték fölötti mennyiségben fordul elő szinte valamennyi mélyfúrású kútban. Nem károsak az egészségre, de nehezítik a víz felhasználását, sárgás elszíneződést, zavarosodást okoznak. A vízhálózatban kicsapódó vas- és mangán-vegyületek az ún. másodlagos vízminőség romlásban jelentős szerepet játszó mikroorganizmusok megtelepedését teszik lehetővé.

    4.15. Vas

     

    A vas a földkéreg fontos eleme. Különösen kis oxigéntartamú, oxigénhiányos viszonyok teszik lehetővé a nagyobb mennyiségű oldott állapotú vas jelenlétét a vízben. Oxigénhiányos közegben a vas, Fe(II) azaz Fe2+ formában van oldva. A felszínre kerülve azonban oxidálódik, rosszul oldódó vegyületté Fe(III), azaz Fe3+  válik, és barnás színű csapadék formájában jelenik meg. Az emberi szervezet számára szükséges elem. A vas közegészségügyi szempontból ártalmatlan, nem toxikus anyag. Túl nagy mennyiségben elsősorban esztétikai – szín- és íz – problémákat okozhat.

    4.16. Mangán

    A mangán a földkéreg fontos alkotója. Különösen kis oxigéntartamú, oxigénhiányos viszonyok teszik lehetővé a nagyobb mennyiségű oldott állapotú mangánvegyületek jelenlétét a vízben. Az emberi és állati szervezet fontos alkotóeleme. Nagy mennyiségben elsősorban esztétikai – szín- és íz – problémákat okozhat.

    4.17. Lúgosság

     

    A lúgosság meghatározásának célja a vizsgálandó vízben oldott hidroxidok, karbonátok és hidrogénkarbonátok mennyiségének, illetőleg a víz karbonátkeménységének és kötött szénsavtartalmának a megállapítása. A víz lúgosságát az oldott alkálifémek (Na+; K+) és alkáliföldfémek (Ca2+; Mg2+) hidroxidjai (OH-), karbonátjai (CO32-) és hidrogénkarbonátjai (HCO3-) okozzák. A lúgosságot nátriumfoszfát, továbbá oldott szilikátok, aluminátok és szulfitok is okozhatják. A lúgosság és a meghatározott összes keménység ismeretében megállapítható, hogy a vizsgált víz milyen és mennyi lúgosságot okozó vegyületet, vagyis: nátrium-hidrogénkarbonátot, nátrium-karbonátot, nátrium-hidroxidot, kalcium-hidroxidot (mészfelesleget), kalcium/magnézium-karbonátot és kalcium/magnézium-hidrogénkarbonátot tartalmaz.

     

     

    4.18. Fertőtlenítéssel összefüggő paraméterek

     

    A hálózatra kerülő ivóvizet minden esetben fertőtleníteni kell. Ha a fertőtlenítés kimaradna a vízkezelésből, akkor akár víz útján terjedő járványos megbetegedések is előfordulhatnának. Ezt el kell kerülni még olyan áron is, hogy a fertőtlenítés hatására esetleg kismértékben csökken a víz élvezeti értéke. A THM vagy trihalogénmetán vegyületek elsősorban az ivóvízkezelő-technológia során keletkeznek, kútvízben történő előfordulásuk ritka, ha ez előfordul, akkor ipari szennyezésre kell gondolni. Az ivóvízkezelés során adagolt klór (hipoklóros-sav), valamint a vízben jelen levő szerves anyagok reakcióba léphetnek egymással, s ezen reakció eredményeképpen – egyéb vegyületek mellett – THM vegyületek is keletkeznek. Mennyiségük függ a kezelt víz szerves anyag tartalmától, az alkalmazott fertőtlenítőszer minőségétől, mennyiségétől és az alkalmazás körülményeitől (tartózkodási idő, pH, hőmérséklet) egyaránt. A szerves klórozási melléktermékek mennyiségének meghatározására a trihalometánok (THM) mennyiségét, – illetve az adszorbeálható, szervesen kötött halogének (AOX) mennyiségét – vizsgálják.

    Az illékony THM vegyületek nem csak fogyasztással kerülhetnek kapcsolatba a szervezettel, hanem mosakodáskor a bőrrel érintkezve, vagy akár a levegőbe kerülve belélegezve. A THM vegyületek között vannak lehetséges rákkeltő, és/vagy magzatkárosító, vetéléssel kapcsolatba hozható anyagok is.

     

    Amennyiben azonban bárki biztosra akar menni, érdemes felkeresnie egy vizsgálólaboratóriumot.

     

    Havas Petra, Szomorné Orosz Lotti, Szunyogh Gábor

     

  • Kapcsolat

     

    A kútfúrás megrendelése, és az elérhetőségeim

    Bódis István kútfúrókútépítő
    Minimum ∅125mm kútbéléscsöves kutak építek hazai minőségi anyagok

    A kútfúrás/építése legfeljebb Tatabánya 70 km-es vonzáskörzetében

    Vállalok. Kútkamerázás, szivattyú mentése, kút felmérés max. 100 m-ig vállalok.

    Fennmaradási engedély és önkormányzati engedély elkészítésével is kereshetnek

    • Telefon: +36-70-330-6001

    • Telephely: Tatabánya

    • E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

    Keressen, hívjon telefonon!

     

    Üdvözlettel:
    Bódis István
    Kútfúró, kútépítő mester
    +36-70-330-6001

     

  • Kerti kútfúrás referencia: Dunaalmás

    A kútfúrás helyszíne:

    • Dunaalmás, önkormányzati engedélyes, 2013

    A kút célja:

    • Kerti locsolókút

    A kút műszaki adatai:

    • Méretei: 1 db 10 méteres 125 mm-es átmérőjű
    • Kútbéléscső: GWE Budafilter (hazai termék)

    Tervezte:

    • Fábián-Lukács Judit
    • Dunaalmás, 10 méter 125-ös GWE Budafilter kútbéléscső

    Tervezte:

    • Fábián-Lukács Judit
  • Kútfúráshoz, kútépítéshez használatos minőségi hazai alapanyagok

    kútépítés

    Nem győzöm telefonon említeni az érdeklődőknek, hogy ha megbízható kutat szeretne fúratni, akkor fontos hogy az alapanyagok jó minőségűek legyenek. Most alább két fő alkotó elemet mutatok be, amit én használok, és ajánlom Önnek is.

  • Kútfúró gépem fényképekben

    Sokan kérdezik, hogy mekkora géppel fúrok kutat. Főleg nekik mutatom meg ezeken a képeken a kútfúró gépemet.

  • Milliós bírság járhat az illegális kútért

    kútépítés

    Nyáron szigorította a vízgazdálkodásról szóló törvényt a kormány, azóta csak engedéllyel lehet kutat fúrni. A jogszabály-módosítás előtti, engedély nélkül létesített kutakat be kell jelenteni a hatóságnak, ide értve a múlt században létesített ásott kutakat is. A kisebb kutak utólagos engedélyezéssel a helyi jegyző hatáskörébe tartoznak, a nagy vízhozamú kutakkal pedig a katasztrófavédelem foglalkozik.

  • Milyen jól kijövök, ha bemegyek …

    Nos, akár hiszi, akár nem, a kútfúrók közt is legalább ekkora a különbség. Javaslom, alaposan nézzen utána, hogy kivel furat kutat, mert nem biztos, hogy Ön is jól fog kijönni.

  • Monitoring kút, Tata

    Általában a kútfúrással az a baj, hogy sok munka van vele, de a végeredmény nem igazán látványos, ezért nehéz a megrendelőnek bemutatni azt, hogy mitől is olyan különleges egy professzionálisan fúrt és kiépített kút egy kókler “betanított” munkáshoz képest. Így volt ez a közelmúltban is egy tatai monitoring kúttal, amit a Jávorka Sándor Iskolában fúrtunk. Mélysége 8 méter.

  • Monitoring kutak: a lábatlani építési törmelék lerakónál

  • Nagyon jó döntés volt! :))

    Egy újabb kutat kutat fúrtam a közelmúltban, és ez lett az eredménye. Szép zöld kert.

    Ha Ön is szeretne egy ilyen kertet, hívjon bizalommal.

  • Óriás ütvefúró kútfúráshoz

    Nos, lassan véget ér az idei kútfúrás szezonja, de azért van még munka bőven. Mindenesetre mostanában kicsit több idő van újra, hogy foglalkozzunk a webes munkával is, ezért most egy új angol kútfúró technológiát mutatunk be, amivel igazán profin lehet lyukat fúrni, ami minket kútfúrókat érdekel.

  • Referencia - Dzsungel kertészet Tatabánya Hajdú Sándor ügyvezető

    Együttműködésünk kezdetén Bódis Istvánnal fúrattam a kutat a kertészeti árudámba öntözéséhez még 2000-ben, ami azóta is kifogástalanul működik.

  • Referenciák

    Számtalan kutat tudok felmutatni szinte az egész ország területén 1985 óta.
    Itt találhatóak a kútfúrással kapcsolatos referenciáim: