Felhasználásuk alapján
Hobbi kút
Más néven saját készítésű barkácskút. Általában 1-10 litert ad percenként, maximum 500m3 vizet évente, mélysége az első vízzáró réteg feletti vízadó réteg, és max 30 méter. Önkormányzati engedély köteles.
Kerti kút
Vagy “ivóvíz kút” ami akár 10-400 litert is lead percenként, forrása a vízadó rétegtől, és a kútátmérőtől függően. 30 m-ig önkormányzati engedély köteles, 30 méter feletti mélység esetén környezetvédelmi, és vízügyi hatóság engedély köteles.
Ipari kút
Ez akár 400 liter feletti vízhozamot is biztosít, ezek kimondottan rétegvizekre vannak telepítve, valamint környezetvédelmi, és vízügyi hatóság engedély kötelesek.
Technológia alapján
Iszaptechnikás fúrás
Az iszaptechnikás fúráskor szükséges egy nagyobb terület, ahol elfér a fúrógép, és az un. iszapoló gép. Iszaptechnikás fúráskor nagy sár képződik, és egy nagy gödör, tele vízzel, illetve iszappal, amit utána helyre kell majd állítani, de ez nem a kútfúró feladata, hanem a kertészé, vagyis plusz költséggel jár.
Az öblítéses fúráshoz való adalékanyagok környezetszennyezőek, és ezek elhelyezéséről kimondott környezetvédelmi előírások rendelkeznek, ahol ezek elhelyezhetők.
Ezzel szemben a száraz-fúráskor elég csupán egy gépnek kell helyet biztosítani.
Száraz fúrás
A száraz fúrás előnyei az iszaptechnikással szemben, hogy nincs iszap és sár az egész kertben. Ezért nem kell több 10000 forint kerthelyreállítási díjat fizetni a kút fúrása után, mint az iszaptechnikás fúrás esetén. Ráadásul nem kell sok ezer Forint vízdíjat fizetnie a kútfúrás díja mellett, illetve nem kell villanyszámlát fizetni (elektromos gépek miatt) kútfúráskor, mint iszaptechnikás fúrás során.
A száraz fúrással esetenként akár 150000-200000 Forint rejtett költséget takaríthat meg az iszaptechnikással szemben!
Továbbá tudnia kell, hogy nem a fúrásban van a nagy titok (lyukat fúrni sokan tudnak), hanem a lyuk fúrása utáni kút kiépítésében. Ez a különbség a kútfúrás, és a kútépítés közti különbség.
