Kútfúrás: mikor kell engedély, bejelentés, és mikor egyik sem? (2026)

Saját kutat szeretne a kertbe, vagy egy régi kút jogi helyzetét tisztázná? A teendőket ma már nem lehet egyetlen mélységi határral vagy azzal elintézni, hogy „minden kúthoz engedély kell”. A kút rendeltetése, mélysége, az érintett vízadó réteg, a helyszín besorolása és a létesítés időpontja egyaránt számít.

Korábbi, A kútfúrás jogi szabályozása című cikkünk óta lényegesen megváltozott a szabályozás. Ebben az útmutatóban elsősorban a magánszemélyeket érintő háztartási kutakat vesszük sorra, és külön kitérünk a mezőgazdasági vízhasználatra.

Mitől háztartási egy kút?

A törvény szerinti háztartási kúthoz a következő feltételeknek együtt kell teljesülniük:

• háztartási vízigényt szolgál;
• talpmélysége legfeljebb 50 méter;
• az első vízzáró réteget nem éri el.

A háztartási vízigény legfeljebb évi 500 m³ vízhasználatot jelent, természetes személyek ivóvízellátására vagy személyes, háztartási vízszükségletére. A fogalom nem a belterületi vagy külterületi fekvéstől, illetve az ingatlan tulajdoni viszonyaitól függ. Egy üzleti célú vízhasználat ugyanakkor önmagában attól nem válik háztartásivá, hogy kevés vizet fogyaszt.

Az 50 méter tehát nem általános „szabad fúrási határ”. Ha az első vízzáró réteg már kisebb mélységben található, annak elérése is kizárja ezt a háztartási kútkategóriát. A szomszéd kútjának mélysége önmagában nem igazolja az új kút besorolását. A feltételeket a helyszín és a tervezett kialakítás alapján kell tisztázni. Jogalap: vízgazdálkodási törvény, 28/A. § (1c), 1. melléklet 36. pont.

Új háztartási kút: a helyszín besorolása dönti el a bejelentést

Ha a fenti feltételek teljesülnek, a következő lépés a vízkészletvédelmi országtérkép ellenőrzése a kút pontos helyén.

A térképet az OVF hivatalos tájékoztatójából is el lehet érni. A „kockázatmentes” megjelölés jogi besorolás: nem jelent garantált vízhozamot vagy ivóvízminőséget. A mentesség mellett is be kell tartani a vízvédelmi, műszaki és az adott helyre vonatkozó egyéb előírásokat. Forrás: OVF – Vízkészletvédelmi országtérkép; vízgazdálkodási törvény, 28/A. § (1c)–(1f).

Ha a kút nem felel meg a háztartási kategóriának – például mélyebb 50 méternél, eléri az első vízzáró réteget, vagy más célt szolgál –, ebből a táblázatból nem következik mentesség. Ilyenkor a megfelelő engedélyezési eljárást még a kivitelezés előtt tisztázni kell.

Mi a helyzet a 2024 előtt készült kutakkal?

A 2024. január 1. előtt engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően létesített, törvényi értelemben háztartási kutakra külön könnyítés vonatkozik: nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés, fennmaradási engedélyezési eljárást sem kell lefolytatni. Az érintett üzemeltetőt a törvényben meghatározott vízgazdálkodási bírság alól is mentesítik.

Ezt nem szabad úgy értelmezni, hogy minden régi kút automatikusan mentesült. A kútnak valóban háztartási kútnak kell minősülnie; egy mély rétegvízkútra vagy eltérő célú létesítményre nem lehet pusztán a kora alapján alkalmazni ezt a szabályt. Egy később fúrt új kút jogi megítélését sem helyettesíti az, hogy a telken korábban már volt kút. Jogalap: vízgazdálkodási törvény, 45/O. §.

Gyakorlati tanács: őrizze meg a meglévő terveket, számlákat, korábbi engedélyeket és a létesítés idejét, mélységét igazoló iratokat. Ezek egy műszaki felmérésnél vagy a besorolás tisztázásánál is hasznosak.

A mezőgazdasági kút külön kategória

A mezőgazdasági célú kút a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló földterületek haszonnövény-termesztési célú öntözését, illetve haszonállat-állománya ellátását szolgálja. Nem azonos minden, kertben található kúttal.

Új mezőgazdasági kútnál a kockázatmentes terület, a legfeljebb 50 méteres mélység és az első vízzáró réteg el nem érése esetén is előzetes bejelentés szükséges az öntözési igazgatási szervnek. A szerv a bejelentés alapján jóváhagyhatja vagy megtilthatja a tevékenységet, illetve engedélyezési eljárást írhat elő. A bejelentés elküldése ezért önmagában nem azonos a kezdéshez szükséges jóváhagyással. A bejelentett vagy vízjogi engedéllyel működő mezőgazdasági kutaknál digitális kútvízmérő is szükséges.

A 2024. január 1. előtt létesített, legfeljebb 50 méter mély, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági kutak fennmaradására külön engedély- és bejelentésmentesség vonatkozik. Ez nem szünteti meg a vízkészlet védelméért viselt felelősséget. Jogalap: vízgazdálkodási törvény, 28/A. § (1a)–(1b), 45/N. § és 1. melléklet 35. pont; eljárási szabályok: 72/1996. Korm. rendelet, 26. §.

Kihez forduljunk, ha engedély szükséges?

A régi cikkben szereplő „Zöldhatóság” elnevezés ma már nem alkalmas az ügyintézés címzettjének meghatározására. A területi vízügyi hatósági feladatokat a jogszabályban kijelölt vármegyei kormányhivatalok látják el, a meghatározott illetékességi területükön. Mezőgazdasági célú felszín alatti vízkivételnél az öntözési igazgatási szerv külön hatásköre irányadó. Forrás: 223/2014. Korm. rendelet, 10. § és 2. melléklet.

Engedélyköteles kútnál a létesítési engedély és az üzemeltetési engedély eltérő célt szolgál. Az elvi vízjogi engedély önmagában nem jogosít fúrásra. Az eljárási keretet a 72/1996. Korm. rendelet, a szükséges dokumentáció tartalmát a 41/2017. BM rendelet alapján kell meghatározni.

Ha Tatabányán vagy annak legfeljebb 60 km-es körzetében tervez kutat, keressen bátran. Megkeresésében adja meg a települést, a kút tervezett felhasználását és a becsült vízigényt; meglévő kút esetén az ismert mélységet és a létesítés idejét is. Ezek az adatok segítik a műszaki lehetőségek és a szükséges előkészítés áttekintését.

Az engedélymentesség mellett is fontos a szakszerű kivitelezés

A megfelelő helyválasztás, a vízadó rétegek védelme, a szakszerű csövezés és a felszíni szennyeződések kizárása a kút tartós működésének alapja. A kivitelező képesítésére és berendezésére vonatkozó követelményeket is ellenőrizni kell. A 101/2007. KvVM rendelet továbbra is meghatározó műszaki jogszabály; az egyes előírásokat azonban a kút típusának és a törvényi kivételeknek megfelelően kell alkalmazni.

A vízföldtani napló sem minden kút esetében ugyanazon szabály alapján kötelező: a vízkészlet típusa és a tervezett vízhasználat is számít. Az átadott dokumentáció körét ezért már a megrendeléskor érdemes tisztázni.

Iható lesz a kút vize?

A kút jogi besorolása nem igazolja a víz fogyaszthatóságát. Az emberi fogyasztásra szánt víznél az 5/2023. Korm. rendelet követelményei, saját célú ivóvízműnél pedig a 147/2010. Korm. rendelet 16/A–16/C. §-ai is lényegesek.

A magán ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízműnél a vízminőséget legalább háromévente ellenőrizni kell az előírt paraméterekre; további vizsgálatot is előírhatnak. Az eredményeket a kézhezvételtől számított 15 napon belül továbbítani kell az illetékes járási hivatalnak. Új saját célú ivóvízmű telepítését a műszakilag elérhető, elegendő vizet biztosító ivóvíz-törzshálózat is korlátozza. Ez külön kérdés a kerti öntözést szolgáló kúthoz képest.

Ezzel az öt lépéssel érdemes kezdeni

1. Határozza meg a célt és a vízigényt: háztartás, ivóvíz, mezőgazdaság vagy más felhasználás.
2. Azonosítsa a helyet: pontos kúthely, ingatlanadatok és a vízkészletvédelmi térkép szerinti besorolás.
3. Tisztázza a műszaki feltételeket: várható mélység, vízadó réteg, az első vízzáró réteg helyzete, meglévő kútnál a létesítés ideje.
4. Rendezze a szükséges eljárást: mentesség, előzetes bejelentés vagy engedély; mezőgazdasági kútnál a jóváhagyás feltételei is számítanak.
5. Rögzítse a kivitelezés és átadás tartalmát: kivitelező, műszaki kialakítás, vizsgálatok és az átadandó dokumentumok.

Ha új kutat tervez, vagy a meglévő kút műszaki állapotát szeretné felmérni, a pontos helyszínnel és a tervezett vízhasználattal érdemes szakemberhez fordulni. Így már a munka elején tisztázható, milyen kútra és milyen előkészítésre van szükség.

A cikk általános tájékoztatás a 2026. szeptember 23-án ellenőrzött szabályokról. Egy konkrét kút megítéléséhez a helyszín, a műszaki adatok és az esetleges külön korlátozások vizsgálata szükséges.