Csemetekert öntözőkút – Oroszlány Majkpuszta

A Vértesi Erdészeti Faipari Zrt. területén telepítettem csemetekert öntözőkutat a közelmúltban Oroszlányban, Majkpusztán, ami a kis csemete fáknak biztosítja majd az éltető- és frissítő vizet.

A kút adatai a következők lettek:

  • 17 méter mély
  • Egy zárható műanyagakna lett telepítve, amiben Pedrollo mély-búvár szivattyú lett letéve
  • Nyugalmi vízszint 5,2 méter
  • Üzemi vízszint 10,9 méter
  • A maximális vízhozam 24 liter/perc
  • A garancia pedig természetesen 6 év

Óriás ütvefúró kútfúráshoz

Nos, lassan véget ér az idei kútfúrás szezonja, de azért van még munka bőven. Mindenesetre mostanában kicsit több idő van újra, hogy foglalkozzunk a webes munkával is, ezért most egy új angol kútfúró technológiát mutatunk be, amivel igazán profin lehet lyukat fúrni, ami minket kútfúrókat érdekel.

A hazai technológia ettől sajnos még messze áll, de épp ezért lényegesen olcsóbban is dolgozunk nyugati kollégánknál.

Kútfúró gépem fényképekben

Sokan kérdezik, hogy mekkora géppel fúrok kutat. Főleg nekik mutatom meg ezeken a képeken a kútfúró gépemet.

Kerti kútfúrás referencia: Dunaalmás

A kútfúrás helyszíne:

  • Dunaalmás, önkormányzati engedélyes, 2013

A kút célja:

  • Kerti locsolókút

A kút műszaki adatai:

  • Méretei: 1 db 10 méteres 125 mm-es átmérőjű
  • Kútbéléscső: GWE Budafilter (hazai termék)

Tervezte:

  • Fábián-Lukács Judit
  • Dunaalmás, 10 méter 125-ös GWE Budafilter kútbéléscső

Tervezte:

  • Fábián-Lukács Judit

Vízmegfigyelő-kút (monitoring kút) referenciák: Szákszend

A kútfúrás helyszíne:

  • Szákszend, sertéstelep: K-1 talajvízmegfigyelő-kút, 2013

A kút célja:

  • Hígtrágya tározó melletti vízmegfigyelő kút

A kút műszaki adatai:

  • Méretei: 1 db 8 méteres 125 mm-es átmérőjű
  • Kútfej: 160 mm-es
  • Kútbéléscső: GWE Budafilter (hazai termék)

Tervezte:

  • Fábián-Lukács Judit
Vízmegfigyelő-kút (monitoring kút) referenciák: Szákszend
Sertéstelepi hígtrágya miatt telepített megfigyelő kút

Disznószar van a kutamban!

A telefonon érdeklődőimnek folyamatosan ezekről a jelenségekről beszélek, mert sajnos nehéz indokolni, hogy miért is kerül annyiba a professzionális kútfúrás annyiba, amennyibe kerül. Örülök, hogy az Origo.hu foglalkozik a témával, és még ha ennyire puritánul is foglalkozik vele, de leírja a valós tényeket.

Akkor az ígért cikk:

Aki nem akarja a szomszédja kétévnyi ürülékét a saját vízében megtalálni, és kicsit is szívén viseli gyerekeinek és unokáinak a sorsát, az ne kontárokkal fúrasson kutat az udvarába. Ha mégis ellenállhatatlanul vonzódunk a saját vízlelőhelyünkhöz, hívjunk szakembert, és öntözzünk jó sokat, mert csak akkor térül meg a befektetés.

Veszélyben az ország felszín alatti vízkészlete – nyilatkozta pár hónapja az Inforádiónak a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke. Kumánovics György szerint a házak udvarában álló kutak 90 százalékát illegálisan fúrják, és a kontárok által létesített kutak a tiszta vízadó rétegeket szennyezik. Ha ez így megy tovább, kiürülhetnek a készletek – vázolta az elnök a riasztó jövőt. Az interneten önsegítő honlapok egész sora ad tippeket a házi kútfúrásra, és hogy mennyit lehet spórolni azzal, ha leválunk a szolgáltatóról, és több fórum is azt bizonyítja: van kereslet az udvari vízforrásokra.

Ingyen kút nincs

Magyarország területén több tízezerre becsülhető a legális, vízügyi felügyelőségek által kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező kutak száma a vidékfejlesztési minisztérium szerint. Az illegálisan fúrt kutakról azonban már jóval nehezebb hivatalos adatokat szerezni: a minisztérium megbecsülni sem tudta számukat, és mivel a kutak alapvetően felszín alatt elhelyezett létesítmények, felderítésük sem egyszerű feladat.

“Keresik az emberek a lehetőséget, mindenki szeretne takarékoskodni” – mondja egy vállalkozó, aki az egész országban jár kutakat fúrni több mint húsz éve. Szerinte érdemes meggondolni, hogy valóban megéri-e a kútfúrás, mert ha valaki évente 5 köbméter vizet locsol szét a kertjében, annak felesleges belevágnia. Persze akad ellenpélda is.

“Egy ismerősömet évek óta próbáltam rábeszélni, hogy fúrasson kutat az udvarába, hiszen nagy kertje volt, ami igényelte bőven a locsolást. Nyolc hónap kellett hozzá, hogy megtérüljön a befektetés. Utána azzal nyaggatott, hogy miért nem vettem rá előbb a kútra” – mondta. Csatornázási díjat akkor is fizetni kell, ha saját kutunk van, és a kutat működtető elektromos szivattyúhoz is kell áram, ami családi házaknál, egyórás folyamatos működés mellett nagyjából negyven forint. Pénzbe kerül az engedélyeztetés is.

A kutak fúrása és üzemeltetése a köztudatban elterjedt tévhittel ellentétben mindig is engedélyköteles volt – ábrándított ki minden házi kútfúrásra készülőt az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) szakértője. Alapvetően kétféle kút van, az egyik 30 méternél sekélyebb talpmélységű lakossági fúrt kút, amelyből évi 500 köbméternél kevesebb vizet mernek ki. Erre az adott települési önkormányzat jegyzője adhat ki engedélyt, az eljárás díja 5 ezer forint. A másik típusba a mélyebb kutak tartoznak, amelyekből több vizet merhetünk ki. Ezek építését a vízügyi felügyelőség engedélyezi, és különböző igazgatási szolgáltatási díjakkal jár. Ilyen például a vízjogi üzemeltetési engedély, amely a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtételek 80 százaléka, vagy a vízhasználati díj, amely a kutak céljától és jellegétől függően 40 ezer forinttól 350 ezer forintig is terjedhet.

A soha viszont nem látásra

A kútfúró nagyon örülne egy olyan listának, amely Magyarország kútfúróit sorolja fel a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján, “így legalább valamilyen garancia lenne rá, hogy az a kút olyan, amilyennek lennie kéne”. Jelenleg ugyanis szerinte az történik, hogy az emberek látják az olcsó kútfúrást ígérő kényszervállalkozók hirdetéseit, akik a hivatalos engedéllyel rendelkező szakemberek méterenkénti 15 ezer forintos ára helyett 6 ezer forintot mondanak, és ezzel “már vitték is a vevőt”.

“Hatezerért az anyagot nem lehet megvenni, nem hogy normális kutat építeni” – mondta a kútfúró mester, aki szerint az ilyen összetákolt kutak nagyjából addig kutak, amíg a rossz minőségű PVC-cső, amelyet beletesznek, össze nem lapul. “Ezek a feketézők megcsinálják a silány munkát, elkérik érte a pénzt, aztán a soha viszont nem látásra. Utána meg jönnek hozzánk a tulajdonosok, hogy fúrjunk új kutat, mert iszapos víz szivárog fel”. Nem attól lesz jó egy kút, hogy a hatóság adott rá pecsétet – mondja a vállalkozó, aki szerint a bürokrácia “önnön farkába harap” azzal, hogy a magas engedélyezési költségek miatt az emberek a feketézőkhöz fordulnak.

A mester igazi rémtörténeteket mesélt arról, hogy milyen károkat tud okozni egy kontár kezéből kikerült kút. Volt olyan, hogy a szomszéd öt éve betemetettnek hitt ásott kútjából a talajban összegyűlt trutymák átszűrődött a másik ház vízadó rétegébe. Ennél rosszabbul járt az a tulajdonos, aki megörült neki, hogy tőle pár száz méterre ásványvizet palackoznak, és arra gondolt, ha ilyen jó minőségű a víz, ő is fúrat egy kutat. “Megcsináltuk neki is kutat, és borzasztó minőségű vizet találtunk. Kiderült, hogy a második szomszédban sok száz darab disznót tartottak, a két ásott kútjukat pedig színültig megtöltötték híg trágyával, mert nem volt kedvük kihívni a szippantót” – mesélte.

Ördögi kör

Az engedély nélkül épített kutakkal a vízügyi igazgatóságnak sincsenek túl jó tapasztalatai. Ezeket ugyanis műszakilag sokszor nem megfelelően alakítják ki, a legnagyobb baj a palástcementezés hiánya. “Helyes kivitelezésnél a kavics fölötti körgyűrűs teret cementpéppel szigetelik, megakadályozva ezzel a védett rétegnek a felszín, illetve a talajvíz irányából történő esetleges elszennyeződését” – írták. Anyagi és időtakarékossági okokból vagy hozzá nem értésből ezt a szigetelést azoban általában nem végzik el.

Ez azért rendkívül káros, mert a kút termeltetésével a víz nemcsak a beszűrőzött rétegből, hanem a kavicsolt paláston keresztül a sok helyen már elszennyezett, vagy eredetileg sem megfelelő minőségű vizet tartalmazó felsőbb rétegekből is folyamatosan pótlódik. Az sem túl szerencsés, hogy a kutakat sok helyen túl közel építik fel a trágyadombhoz, istállóhoz, illetve az árnyékszékhez, ezzel szinte természetes a kutak vízminőségének gyors leromlása. Ördögi a kör az igazgatóság szerint, hiszen ha a sekélyebb rétegvizek minősége elromlik, akkor a tulajdonosok egyre mélyebb kutakat fúrnak, ezzel pedig a védett vízadó rétegeket is elszennyezik egy idő után.

A minisztérium szerint egy szabálytalanul kiépített ivóvíztermelő kútból vagy az ivóvíztermelő kút közelében létesített egyéb kútból a vízadó réteg elszennyeződésével a hálózatba kerülhet a szennyeződés, amely a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását veszélyeztetheti. Illetőleg elszennyeződhetnek, kimerülhetnek olyan stratégiai vízkészletek is, amelyek ivóvízzel láthatnák el gyerekeinket és unokáinkat.

Teljes cikk: Origo.hu

Bízom benne, hogy hasznosnak találja ezt a cikket és segít elrettenteni mindenkit a kókler szakmunkásoktól. Kizárólag engedéllyel rendelkező szakembert szabad csak megbízni, aki tagja a Vízkútfúrók egyesületének!

 

Milyen jól kijövök, ha bemegyek …

Emlékszik még erre a reklámra? (15 másodperc, nézze meg)

Nos, akár hiszi, akár nem, a kútfúrók közt is legalább ekkora a különbség. Javaslom, alaposan nézzen utána, hogy kivel furat kutat, mert nem biztos, hogy Ön is jól fog kijönni.

Számtalan megrendelőm volt, aki kezdetben sokalta a munkám árát, de 2-3 év után visszahívtak, hogy mégis csak fúrjak kutat, mert megtapasztalta, hogy miért kerül ennyibe a munkám.

Várom hívását: 06-70-330-6001

Saját kúttal – gazdaságosabb! (I.)

Az alábbi cikket nem csak az agráripari szakembereknek másolom be, mert úgy gondolom, hogy az gazdaságossági számolások mellett a kútépítés folyamatait is jól mutatja be. Épp ezért ajánlom szívesen az Agrároldal.hu8 oldalon megjelent cikket. Jó olvasás.

Forrás: Agrároldal.hu

Mára már köztudott tény, hogy az ivóvíz ára az elmúlt években több száz százalékkal emelkedett. (1. sz. ábra) Szinte biztosra vehető, hogy ez az emelkedés a következő években nem fog megállni, ezért érdemes kútfúrásban, kútépítésben, esetleg esővízgyűjtésben gondolkodni.

Engedélyezés
Saját kút fúrása a 72/1996 számú kormányrendelet értelmében minden esetben engedélyköteles. Ha a kútból történő vízkivét nem haladja meg a napi 1,5 m3 vagy az évi 500 m3 mennyiséget, úgy az engedélyezés a települési Önkormányzat hatáskörébe tartozik. Létesítési engedélyt kell kérelmezni, a használatbavétel előtt Talajvízkút üzemeltetési engedélyt kell beszerezni.
Sajnos az engedélyezés nagyon ritka esetben történik meg. Ennek ellenőrzése az európai uniós csatlakozást követően várhatóan szigorodni fog, mint ahogyan a vízvizsgálati előírásoknak is teljes körűbbnek kell majd lennie.

A kút előzetes méretezése
Fontos tudni, hogy a kutat milyen célra fogjuk használni (öntözés, házi vízellátás, ivóvíz, ipari stb.). A háztartási célokra épített fúrt kutak általában 42-125 mm átmérőjűek. Vízhozamuk a helyi adottságoktól függően 0,5-2 m3/óra, de kavicsos vízadó rétegben ennek akár a többszöröse is lehet. A nagyobb 150-200 mm átmérőjű kutak az öntözőkutak, ha nagyobb a vízigény 4 m3/óránál.

Kútfúrás
Már az engedély megszerzéséhez is javasolt megkeresni egy kútfúró szakembert. A szaktudás a garanciája annak, hogy a kút valóban olyan vízmennyiséget szállítson, amelyre szükség lehet, valamint az időtállóságra. A talajvíz kutak rendszerint kis mélységűek, általában 20 méternél nem mélyebb, ám speciális esetekben akár 50-70 m is lehet. Az Alföldön, Kisalföldön és a Duna-medencéjében a talajvíz már 2-4 méteres mélységben fellelhető. A hegyes-dombos területeken pedig a talajvízszint nagyon változó lehet.
Kis és közepes kutak fúrása is igen komoly felkészültséget, tudást, tapasztalatot igényel. A fúráshoz, a béléscsövek beépítéséhez már olyan gépek szükségesek, melyekkel csak szakcégek rendelkeznek. A házilagosan, vagy nem megfelelő módon készült “kutak” rövid időn belül használhatatlanná válnak. A kútfúrók munkájának egy jelentős része az ilyen “házi kutak” tisztítása, javítása.

Kivitelezési lap
A kútfúrót kérje meg, hogy munkáját dokumentálandó készítse el és adja át az ún. kivitelezési lapot, melyen a fúrt kút minden lényeges adata szerepel. A kivitelezési lap egyben garancia levél is. Aki nem tud ilyet adni, az nem szakember (megjegyzés: Bódis István kútfúró mester)

Próbaszivattyúzás
A kút megfúrását követően – akár több napos – tisztítószivattyúzás (kompresszorozás) történik. Ezután a megrendelő jelenlétében a próbaszivattyúzásra kerül sor, ezt a kivitelező a letisztított kútban a saját szivattyújával végzi.

Homokolási határ
A próbaszivattyúzás során egyre növelik a kiszivattyúzott víz mennyiségét egészen addig, amíg homokolást nem tapasztalnak. Ez a homokolási határ az, amit a vízkivét során a kútban soha nem szabad túllépni, mert akkor a kút körüli talajszemcsék megmozdulhatnak, ami a vízszűrő réteget eltömítheti. A kút kivitelezési lapján a homokolási határ térfogatáramának (időegység alatt kivett víztérfogat) szerepelnie kell.

Nyugalmi vízszint meghatározása
A vízszint helyzete a kútban nagyon fontos jellemző. A nyugalmi vízszint az a vízszint a kútban, amikor nem történik vízelvétel. Ennek az adatnak is feltétlenül szerepelnie kell a Kivitelezési lapon.

Üzemi vízszint meghatározása
A kivitelező közli azt az értéket, hogy mennyi vízkivételkor milyen mélységben áll be az üzemi vízszint. Ez a szint határozza meg, hogy milyen teljesítményű szivattyút lehet alkalmazni a kútban. Amennyiben az üzemi vízszint mélyebben van 8 méternél, akkor csak búvárszivattyút (2. sz. ábra) – esetleg mélyszívófejes szivattyút – lehet alkalmazni. Amennyiben az üzemi vízszint 8 méternél magasabban van, akkor lehet alkalmazni szárazbeépítésű szivattyúkat, ami lehet normálszívású (3. sz. ábra), vagy önfelszívó. Itt ügyelni kell a szívóoldali tömítettségre is.

2.ábra

3.ábra

Szűrőzött szakaszok helyzete
A kútcsőben általában egy vagy több szűrőzött szakaszt építenek be. Feladatuk, hogy a nagyobb talajszemcséket távol tartva a környezet vízadó talajrétegéből, a vizet engedjék beszivárogni a kútcsőbe. A kútban a nyugalmi és az üzemi vízszint a szűrőzött szakasznál magasabban áll be. A szűrőzött szakaszok helyzetét mindenképpen fel kell tüntetni a Kivitelezési lapon.

Külön köszönet: Dr. Fáy Csaba ny. okl. gépészmérnök, kandidátus, c. egyetemi docensnek és Kerényi Gyula mérnök szakértőnek.
Folytatás a következő számban!

Szerző: Ifj. Dienes György

Változások a kútfúrásban

Mivel minden folyamatosan változik, ezért Én ezzel az egyik új weboldallal követem le azokat a változásokat, amik a minőségi, és professzionális munkához nélkülözhetetlenek.

Remélem, a jövőben értékes, és hasznos információkat tudok adni Önnek ahhoz, hogy valóban olyan kútja legyen, ami méltó helyet, és eszközt képvisel kertjében, otthonában.

Kerti kutak engedélyeztetési folyamata

Sokan, akik eldöntik, hogy szeretnének kutat furatni, nem ismerik az engedélyeztetés folyamatát.

Íme, nekik hoztuk létre ezt a kis interjút Tósné Lukács Judit Hidrogeológus mérnök tervezővel:

Kattintson ide: a kútfúrás engedélyeztetési folyamata A felvétel egy kicsit halk lett, de annál informatívabb.