Disznószar van a kutamban!

A telefonon érdeklődőimnek folyamatosan ezekről a jelenségekről beszélek, mert sajnos nehéz indokolni, hogy miért is kerül annyiba a professzionális kútfúrás annyiba, amennyibe kerül. Örülök, hogy az Origo.hu foglalkozik a témával, és még ha ennyire puritánul is foglalkozik vele, de leírja a valós tényeket.

Akkor az ígért cikk:

Aki nem akarja a szomszédja kétévnyi ürülékét a saját vízében megtalálni, és kicsit is szívén viseli gyerekeinek és unokáinak a sorsát, az ne kontárokkal fúrasson kutat az udvarába. Ha mégis ellenállhatatlanul vonzódunk a saját vízlelőhelyünkhöz, hívjunk szakembert, és öntözzünk jó sokat, mert csak akkor térül meg a befektetés.

Veszélyben az ország felszín alatti vízkészlete – nyilatkozta pár hónapja az Inforádiónak a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke. Kumánovics György szerint a házak udvarában álló kutak 90 százalékát illegálisan fúrják, és a kontárok által létesített kutak a tiszta vízadó rétegeket szennyezik. Ha ez így megy tovább, kiürülhetnek a készletek – vázolta az elnök a riasztó jövőt. Az interneten önsegítő honlapok egész sora ad tippeket a házi kútfúrásra, és hogy mennyit lehet spórolni azzal, ha leválunk a szolgáltatóról, és több fórum is azt bizonyítja: van kereslet az udvari vízforrásokra.

Ingyen kút nincs

Magyarország területén több tízezerre becsülhető a legális, vízügyi felügyelőségek által kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező kutak száma a vidékfejlesztési minisztérium szerint. Az illegálisan fúrt kutakról azonban már jóval nehezebb hivatalos adatokat szerezni: a minisztérium megbecsülni sem tudta számukat, és mivel a kutak alapvetően felszín alatt elhelyezett létesítmények, felderítésük sem egyszerű feladat.

“Keresik az emberek a lehetőséget, mindenki szeretne takarékoskodni” – mondja egy vállalkozó, aki az egész országban jár kutakat fúrni több mint húsz éve. Szerinte érdemes meggondolni, hogy valóban megéri-e a kútfúrás, mert ha valaki évente 5 köbméter vizet locsol szét a kertjében, annak felesleges belevágnia. Persze akad ellenpélda is.

“Egy ismerősömet évek óta próbáltam rábeszélni, hogy fúrasson kutat az udvarába, hiszen nagy kertje volt, ami igényelte bőven a locsolást. Nyolc hónap kellett hozzá, hogy megtérüljön a befektetés. Utána azzal nyaggatott, hogy miért nem vettem rá előbb a kútra” – mondta. Csatornázási díjat akkor is fizetni kell, ha saját kutunk van, és a kutat működtető elektromos szivattyúhoz is kell áram, ami családi házaknál, egyórás folyamatos működés mellett nagyjából negyven forint. Pénzbe kerül az engedélyeztetés is.

A kutak fúrása és üzemeltetése a köztudatban elterjedt tévhittel ellentétben mindig is engedélyköteles volt – ábrándított ki minden házi kútfúrásra készülőt az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) szakértője. Alapvetően kétféle kút van, az egyik 30 méternél sekélyebb talpmélységű lakossági fúrt kút, amelyből évi 500 köbméternél kevesebb vizet mernek ki. Erre az adott települési önkormányzat jegyzője adhat ki engedélyt, az eljárás díja 5 ezer forint. A másik típusba a mélyebb kutak tartoznak, amelyekből több vizet merhetünk ki. Ezek építését a vízügyi felügyelőség engedélyezi, és különböző igazgatási szolgáltatási díjakkal jár. Ilyen például a vízjogi üzemeltetési engedély, amely a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtételek 80 százaléka, vagy a vízhasználati díj, amely a kutak céljától és jellegétől függően 40 ezer forinttól 350 ezer forintig is terjedhet.

A soha viszont nem látásra

A kútfúró nagyon örülne egy olyan listának, amely Magyarország kútfúróit sorolja fel a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján, “így legalább valamilyen garancia lenne rá, hogy az a kút olyan, amilyennek lennie kéne”. Jelenleg ugyanis szerinte az történik, hogy az emberek látják az olcsó kútfúrást ígérő kényszervállalkozók hirdetéseit, akik a hivatalos engedéllyel rendelkező szakemberek méterenkénti 15 ezer forintos ára helyett 6 ezer forintot mondanak, és ezzel “már vitték is a vevőt”.

“Hatezerért az anyagot nem lehet megvenni, nem hogy normális kutat építeni” – mondta a kútfúró mester, aki szerint az ilyen összetákolt kutak nagyjából addig kutak, amíg a rossz minőségű PVC-cső, amelyet beletesznek, össze nem lapul. “Ezek a feketézők megcsinálják a silány munkát, elkérik érte a pénzt, aztán a soha viszont nem látásra. Utána meg jönnek hozzánk a tulajdonosok, hogy fúrjunk új kutat, mert iszapos víz szivárog fel”. Nem attól lesz jó egy kút, hogy a hatóság adott rá pecsétet – mondja a vállalkozó, aki szerint a bürokrácia “önnön farkába harap” azzal, hogy a magas engedélyezési költségek miatt az emberek a feketézőkhöz fordulnak.

A mester igazi rémtörténeteket mesélt arról, hogy milyen károkat tud okozni egy kontár kezéből kikerült kút. Volt olyan, hogy a szomszéd öt éve betemetettnek hitt ásott kútjából a talajban összegyűlt trutymák átszűrődött a másik ház vízadó rétegébe. Ennél rosszabbul járt az a tulajdonos, aki megörült neki, hogy tőle pár száz méterre ásványvizet palackoznak, és arra gondolt, ha ilyen jó minőségű a víz, ő is fúrat egy kutat. “Megcsináltuk neki is kutat, és borzasztó minőségű vizet találtunk. Kiderült, hogy a második szomszédban sok száz darab disznót tartottak, a két ásott kútjukat pedig színültig megtöltötték híg trágyával, mert nem volt kedvük kihívni a szippantót” – mesélte.

Ördögi kör

Az engedély nélkül épített kutakkal a vízügyi igazgatóságnak sincsenek túl jó tapasztalatai. Ezeket ugyanis műszakilag sokszor nem megfelelően alakítják ki, a legnagyobb baj a palástcementezés hiánya. “Helyes kivitelezésnél a kavics fölötti körgyűrűs teret cementpéppel szigetelik, megakadályozva ezzel a védett rétegnek a felszín, illetve a talajvíz irányából történő esetleges elszennyeződését” – írták. Anyagi és időtakarékossági okokból vagy hozzá nem értésből ezt a szigetelést azoban általában nem végzik el.

Ez azért rendkívül káros, mert a kút termeltetésével a víz nemcsak a beszűrőzött rétegből, hanem a kavicsolt paláston keresztül a sok helyen már elszennyezett, vagy eredetileg sem megfelelő minőségű vizet tartalmazó felsőbb rétegekből is folyamatosan pótlódik. Az sem túl szerencsés, hogy a kutakat sok helyen túl közel építik fel a trágyadombhoz, istállóhoz, illetve az árnyékszékhez, ezzel szinte természetes a kutak vízminőségének gyors leromlása. Ördögi a kör az igazgatóság szerint, hiszen ha a sekélyebb rétegvizek minősége elromlik, akkor a tulajdonosok egyre mélyebb kutakat fúrnak, ezzel pedig a védett vízadó rétegeket is elszennyezik egy idő után.

A minisztérium szerint egy szabálytalanul kiépített ivóvíztermelő kútból vagy az ivóvíztermelő kút közelében létesített egyéb kútból a vízadó réteg elszennyeződésével a hálózatba kerülhet a szennyeződés, amely a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását veszélyeztetheti. Illetőleg elszennyeződhetnek, kimerülhetnek olyan stratégiai vízkészletek is, amelyek ivóvízzel láthatnák el gyerekeinket és unokáinkat.

Teljes cikk: Origo.hu

Bízom benne, hogy hasznosnak találja ezt a cikket és segít elrettenteni mindenkit a kókler szakmunkásoktól. Kizárólag engedéllyel rendelkező szakembert szabad csak megbízni, aki tagja a Vízkútfúrók egyesületének!