Saját kúttal – gazdaságosabb! (I.)

Az alábbi cikket nem csak az agráripari szakembereknek másolom be, mert úgy gondolom, hogy az gazdaságossági számolások mellett a kútépítés folyamatait is jól mutatja be. Épp ezért ajánlom szívesen az Agrároldal.hu8 oldalon megjelent cikket. Jó olvasás.

Forrás: Agrároldal.hu

Mára már köztudott tény, hogy az ivóvíz ára az elmúlt években több száz százalékkal emelkedett. (1. sz. ábra) Szinte biztosra vehető, hogy ez az emelkedés a következő években nem fog megállni, ezért érdemes kútfúrásban, kútépítésben, esetleg esővízgyűjtésben gondolkodni.

Engedélyezés
Saját kút fúrása a 72/1996 számú kormányrendelet értelmében minden esetben engedélyköteles. Ha a kútból történő vízkivét nem haladja meg a napi 1,5 m3 vagy az évi 500 m3 mennyiséget, úgy az engedélyezés a települési Önkormányzat hatáskörébe tartozik. Létesítési engedélyt kell kérelmezni, a használatbavétel előtt Talajvízkút üzemeltetési engedélyt kell beszerezni.
Sajnos az engedélyezés nagyon ritka esetben történik meg. Ennek ellenőrzése az európai uniós csatlakozást követően várhatóan szigorodni fog, mint ahogyan a vízvizsgálati előírásoknak is teljes körűbbnek kell majd lennie.

A kút előzetes méretezése
Fontos tudni, hogy a kutat milyen célra fogjuk használni (öntözés, házi vízellátás, ivóvíz, ipari stb.). A háztartási célokra épített fúrt kutak általában 42-125 mm átmérőjűek. Vízhozamuk a helyi adottságoktól függően 0,5-2 m3/óra, de kavicsos vízadó rétegben ennek akár a többszöröse is lehet. A nagyobb 150-200 mm átmérőjű kutak az öntözőkutak, ha nagyobb a vízigény 4 m3/óránál.

Kútfúrás
Már az engedély megszerzéséhez is javasolt megkeresni egy kútfúró szakembert. A szaktudás a garanciája annak, hogy a kút valóban olyan vízmennyiséget szállítson, amelyre szükség lehet, valamint az időtállóságra. A talajvíz kutak rendszerint kis mélységűek, általában 20 méternél nem mélyebb, ám speciális esetekben akár 50-70 m is lehet. Az Alföldön, Kisalföldön és a Duna-medencéjében a talajvíz már 2-4 méteres mélységben fellelhető. A hegyes-dombos területeken pedig a talajvízszint nagyon változó lehet.
Kis és közepes kutak fúrása is igen komoly felkészültséget, tudást, tapasztalatot igényel. A fúráshoz, a béléscsövek beépítéséhez már olyan gépek szükségesek, melyekkel csak szakcégek rendelkeznek. A házilagosan, vagy nem megfelelő módon készült “kutak” rövid időn belül használhatatlanná válnak. A kútfúrók munkájának egy jelentős része az ilyen “házi kutak” tisztítása, javítása.

Kivitelezési lap
A kútfúrót kérje meg, hogy munkáját dokumentálandó készítse el és adja át az ún. kivitelezési lapot, melyen a fúrt kút minden lényeges adata szerepel. A kivitelezési lap egyben garancia levél is. Aki nem tud ilyet adni, az nem szakember (megjegyzés: Bódis István kútfúró mester)

Próbaszivattyúzás
A kút megfúrását követően – akár több napos – tisztítószivattyúzás (kompresszorozás) történik. Ezután a megrendelő jelenlétében a próbaszivattyúzásra kerül sor, ezt a kivitelező a letisztított kútban a saját szivattyújával végzi.

Homokolási határ
A próbaszivattyúzás során egyre növelik a kiszivattyúzott víz mennyiségét egészen addig, amíg homokolást nem tapasztalnak. Ez a homokolási határ az, amit a vízkivét során a kútban soha nem szabad túllépni, mert akkor a kút körüli talajszemcsék megmozdulhatnak, ami a vízszűrő réteget eltömítheti. A kút kivitelezési lapján a homokolási határ térfogatáramának (időegység alatt kivett víztérfogat) szerepelnie kell.

Nyugalmi vízszint meghatározása
A vízszint helyzete a kútban nagyon fontos jellemző. A nyugalmi vízszint az a vízszint a kútban, amikor nem történik vízelvétel. Ennek az adatnak is feltétlenül szerepelnie kell a Kivitelezési lapon.

Üzemi vízszint meghatározása
A kivitelező közli azt az értéket, hogy mennyi vízkivételkor milyen mélységben áll be az üzemi vízszint. Ez a szint határozza meg, hogy milyen teljesítményű szivattyút lehet alkalmazni a kútban. Amennyiben az üzemi vízszint mélyebben van 8 méternél, akkor csak búvárszivattyút (2. sz. ábra) – esetleg mélyszívófejes szivattyút – lehet alkalmazni. Amennyiben az üzemi vízszint 8 méternél magasabban van, akkor lehet alkalmazni szárazbeépítésű szivattyúkat, ami lehet normálszívású (3. sz. ábra), vagy önfelszívó. Itt ügyelni kell a szívóoldali tömítettségre is.

2.ábra

3.ábra

Szűrőzött szakaszok helyzete
A kútcsőben általában egy vagy több szűrőzött szakaszt építenek be. Feladatuk, hogy a nagyobb talajszemcséket távol tartva a környezet vízadó talajrétegéből, a vizet engedjék beszivárogni a kútcsőbe. A kútban a nyugalmi és az üzemi vízszint a szűrőzött szakasznál magasabban áll be. A szűrőzött szakaszok helyzetét mindenképpen fel kell tüntetni a Kivitelezési lapon.

Külön köszönet: Dr. Fáy Csaba ny. okl. gépészmérnök, kandidátus, c. egyetemi docensnek és Kerényi Gyula mérnök szakértőnek.
Folytatás a következő számban!

Szerző: Ifj. Dienes György

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*