A kútfúrás jogi szabályozása

Azt tapasztaltam, hogy sokan kérdőjelezik meg azt, hogy a saját kertjükben lévő kúthoz miért kell engedély. Alább az engedélyezés melletti ésszerű érveket fogom bemutatni, és az azt szükséges szabályozást.

Ugyan maga a kert/telek valóban személyes dolog, de a benne lévő víz az közös tulajdonunk. A legjobban azzal a példával tudnám ezt bemutatni, hogy ha az emberi faj még mindig fákon élne, akkor a gallakat ki lehet tulajdonítani, de az ágakat/törzseket közösen használnánk, és ha valaki egy technológiával a törzsekből több életnedvet tudna kiszedni a saját gallyának, akkor azok gallyai, akik nem használnak ilyen technológiát, azok kiszáradnának.

A Vízügyi Felügyelet az engedélyeztetés alapján tartja nyilván azt, hogy melyik földalatti vízgyűjtő felett mennyi kitermelő kút létezik, és ezzel a kitermelési kapacitást tudják szabályozni. A kerti felhasználású 30 m alatt kutakat elég csak bejelenteni, hogy arról tudjon a Vízügyi Hatóság, de az ipari kitermelésének minden esetben engedélyre is szüksége van. Ha túlszaporodna az engedély nélküli kutak száma, akkor lehetetlen lesz megjósolni a közös vizünk mennyiségét, ill. egy esetleges szennyeződés esetén szinte kideríthetetlen lesz a károkozó megítélése, és így az adott környéken minden kúttulajdonos károsultja lehet a szabálytalan kút üzemeltető tetteiért.

Bízom benne, hogy sikerült ésszerű érvek alapján meggyőznöm, hogy ennek a központi kontroll igénynek sokkal nagyobb a haszna, mint a kényelmetlensége, és így ön is engedélyezett kutat fog fúratni.

Most pedig jöjjön a tv-i szabályozás

(teljes cikket itt olvashatja el a víz, gáz, fűtéstechnika magazinon)

Aki ma, Magyarországon kútfúrásra adja a fejét, az hatósági engedély nélkül nem teheti meg. Amennyiben csak saját használatra kívánja a kutat fúratni, és nem akar több talajvizet vételezni, mint 500 m3/év, akkor elegendő az illetékes önkormányzattól beszerezni a vízjogi engedélyt. Azonban ha ezeknek a kritériumoknak nem felel meg, vagy más felszín alatti vízfajtát akar igénybe venni (karsztvíz, rétegvíz, parti szűrésű víz), az engedélyeztetési eljárással kapcsolatban a Zöldhatóságot kell megkeres- nie. Az engedélyezésre és a kútfúrásra vonatkozó szabályozások megtalálhatók az 1996. évi 72-es kormányrendeletben, az 1996. évi 18-as KHVM miniszteri rendeletben és a 2007. évi 101-es miniszteri rendeletben és mellékleteiben.

Vízimunka – és ebbe tartozik egy kút lefúrása – elvégzéséhez az építtető köteles hatósági engedélyt beszerezni, méghozzá a ma már Zöldhatóság néven ismert területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől. Vízjogi engedélyezésben jogorvoslati kérelemmel lehet fordulni a másodfokú hatósághoz, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez.

Vízjog-engedély

“A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízi létesítmény megszüntetésére (elbontására) irányuló hatósági intézkedés esetén a hatósági előírás teljesítésének igazolására csatolni kell mindazokat a terveket vagy egyéb műszaki dokumentumokat, amelyekből a jogellenes és káros állapotnak – a határozatban megállapított általános műszaki megoldással összhangban álló, a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi követelményeknek is megfelelő – megszüntetése megállapítható.” (1996. évi 18-as KHVM miniszteri rendelet 9. §.)

Zöldhatósághoz beadott tervek

Az engedélyezési eljárásban a Zöldhatóságnak a kérelemhez csatolni kell a jogszabályok szerint szükséges tervet, tervdokumentációt, és közölni kell az egyéb lényegesnek ítélt körülményekre vonatkozó adatokat.

A Zöldhatósághoz beadott tervnek az 1996. évi 18-as rendelet 4. melléklete szerint tartalmaznia kell a műszaki leírást (amelyben megtalálható a felszín alatti vízhasználat, a vízigénybevétel, a vízbesajtolást szolgáló vízi létesítmény típusa, a vízhasználat minősítése, a célja, a felszín alatti víz típusa, hőmérséklete és helye. Továbbá a vízhasználat tervezett kapacitása, az üzemi jellemzők, a létesítmény részletes műszaki leírása, a vízbázis védettsége (védőidom, védőterületek, védősáv), a vízföldtani modellek ismertetése (így a rétegek, rétegcsoportok meghatározott vízföldtani paraméterei; a felszín alatti vízkészletek jellemző adatai; a víz minőségi jellemzése; a szennyezőforrások ismertetése; a biztonságba helyezéshez szükséges intézkedések bemutatása.

A műszaki leírásban csatolni kell még a megfigyelő-hálózat kialakításának rendjét, a vízelvezetés rendezését; a szennyezés veszélyével járó létesítményekre vonatkozó tiltásokat és szabályozásokat, szükség szerint a vízelvezetés módját és az elvezetett víz befogadóját. Kutak esetében a kapacitás, a vízhasználat módja, a kapcsolódó műtárgyak és azok paraméterei, vízmérési és mintavételi megoldások, illetve egyéb jellemző műszaki adatok, méretek és metszetek. Mellékelni kell továbbá egy átnézetes helyszínrajzot 1:10 000 méretarányban, és egy részletes helyszínrajzot 1:1000-1:4000 méretarányban. Ez utóbbin jelezni kell a vízi létesítmény közvetlen környezetének eredeti és tervezett állapotát a szükséges méretekkel; a terület helyszínrajzi számát és határoló vonalát; a vízelvezetés nyomvonalát és befogadóját. Be kell nyújtani még a vízbeszerzési létesítmény és csatlakozó létesítményeinek általános tervét, a rendkívüli szennyezés elkerülését szolgáló kárelhárítási létesítmények és intézkedések tervét, illetve a mélyfúrási kutak esetén a vízföldtani tervet.

101/2007. KvVM rendelet

A 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekben történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről rendelkezik a “felszín alatti vizek kitermelésével, visszatáplálásával, dúsításával, továbbá megfigyelésével kapcsolatos vízlétesítményekről”. A rendeletben megfogalmazottak érvényesek a tervezőre, a kivitelezőre, az építtetőre és a műszaki ellenőrre. 2008. január 1-jén lépett hatályba.)

A kút helyét a tervező helyszíni vizsgálat során köteles meghatározni, melléfúrásos felújítás esetén vízjogi engedélyt kell kérni. Amikor a “környezet földtani kora, a képződmény mélységbeli határa bizonytalan vagy ismeretlen, magmintavétel tervezése is szükséges” (2007. évi 101-es miniszteri rendelet 3. §).

Ivóvíz esetén

Ivóvíz esetén a 101/2007. KvVM rendelet 5. § értelmében el kell végezni a víz minőségi vizsgálatát. Vízföldtani naplót kell készíteni, többek között amennyiben az emberi fogyasztásra szánt víz használata meghaladja a 10 m3/napot. A naplóhoz minden esetben a kút és környezetének területhasználatát mutató fotót is kell mellékelni. Az ásvány- és gyógyvíz minősítésű kutak üzemeltetésénél a vizsgálatoknak – a fent felsoroltakon kívül – a minősítés megalapozásához meghatározott komponensekre és azok ellenőrzésének gyakoriságára is ki kell térni.

Mint a KvVM munkatársa, Havasné Szilágyi Eszter elmondta, ivóvíz minőségű lehet a karsztvíz, a parti szűrésű víz, a rétegvíz és a talajvíz is, amennyiben nem tartalmaz az egészségre ártalmas szenynyeződéseket, vagy ilyen természetes eredetű komponenseket. Cél, hogy az ivóvízszabványnak megfelelő minőségű ivóvíz előállításához minél kevesebb vízkezelési technológiát kelljen alkalmazni.

További jogszabályok

Az ivóvíz minőségű víz vételezésére és felhasználására további rendelkezések is vonatkoznak. Ezek a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről; a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről, valamint a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről.

A hévíz- és geotermikus energiahasznosítást szolgáló vízlétesítményekkel kapcsolatos rendelkezések előírják, hogy üzemeltetési szabályzat szükséges. A műszaki átadás-átvétel során felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a következő adatokat: kút hozama, kifolyó víz hőmérséklete, kútkörnyék állapota, kút szerkezete, dinamikus és termikus paraméterek, termelt víz kémiai összetétele és a kútfej-kiképzés biztonsági követelményeinek betartására vonatkozó adatok.

Legalább havonta vízszint- és kútfejnyomás-méréseket kell folytatni, amennyiben a szabályzat mást nem ír elő. Hévízkutak esetén havonta meg kell határozni az üzemelési napokat az üzemmód megjelölésével, a kitermelt vízmennyiséget, a kútfejnyomást, illetve az üzemi vízszintet, a kifolyó víz hőmérsékletét, javítási munkák időpontját. Visszatápláló kutak estén ezeket az adatokat rendszeresen fel kell jegyezni, a mérések gyakoriságát az üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni. Amennyiben nem várt változás áll be, az értékelést soron kívül el kell végezni. Ha kútfelújítás történik, és a műszaki adatok megváltoznak, azokat egy új vízföldtani naplóban kell rögzíteni.

Kút kivitelezését, felújítását és javítását az végezheti, aki vízkútfúró, mélyfúró, mélyfúró technikus szakképesítéssel rendelkezik, illetve mélyfúrási, illetve vízkútfúrási szakvizsgával és az ezzel összefüggő biztonságtechnikai, munkavédelmi ismereteket bizonyító vizsgával rendelkezik. A kútfúró lehet alkalmazott, családtag vagy vállalkozó, de a 100 m-nél mélyebb talpmélységű kút kivitelezése csak geofizikus, geofizikus mérnök, geológus, geológusmérnök, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök alkalmazásával lehetséges, és ugyanők végezhetik a kapott eredmények kiértékelését, véleményezését. Vízföldtani naplót legalább ötéves felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási gyakorlattal rendelkező geológus vagy hidrogeológus készíthet. A mérések geofizikus irányításával végezhetők.

Az 1996. évi 72-es kormányrendelet értelmében lehet elvi vízjogi engedélyt kérni, amely mintegy előkészíti az engedélyezést. Ennek kézhez vétele nem jogosítja fel a kérelmezőt kút fúrására, viszont tartalmazhatja a szabályozással, mérésekkel, a kút milyenségével kapcsolatos dokumentációt.

Ki és mikor?

Kútfúráshoz a vízjogi engedélyt az építtető (tulajdonos) köteles megszerezni. Ha a tulajdonos nem azonos az építtetővel, csak a tulajdonos írásos hozzájárulásával kezdhetők meg a munkálatok. A kérelemhez tervdokumentációt és a rendelet mellékletében meghatározott egyéb dokumentumokat kell beadni. Vízjogi létesítési engedély csak akkor adható ki, ha a hasznosítás során keletkezett szennyvíz, csapadékvíz összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezeléséről és elhelyezéséről is gondoskodnak. A vízjogi létesítési engedély feljogosít vízi létesítmény megépítésére, de üzemeltetési engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít. A víz-jogi létesítési engedély meghatározott ideig érvényes, bár hosszabbítható. A közműves vízellátást szolgáló vízkezelő létesítményeknél próbaüzemet kell végezni.

Ásott vagy fúrt kút? | Dombházat építek

[…] “Ha olyan kutat szeretnénk törvényesen fúratni, amely eléri az ivóvíz minőségű rétegvizet, akkor az engedélyt a Zöld hatóság (területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség) adja ki. De nemcsak a kútfúrást kell engedélyeztetni, hanem a kút elkészülte után a használatát is. Ezeket nevezik a kút létesítési és üzemeltetési engedélyének. Majd vízórát kell felszerelni, és a felhasznált vízmennyiség után bányajáradékot kell fizetni a Magyar Állam részére. Természetesen ez az összeg töredéke a közműves ivóvíznek. Az engedélyeztetés ideje több hónap. Ennek összege millió forintos nagyságrendű költség.” (Forrás, vagy ha mélyebben érdekel, olvasd el ezt a bejegyzést.) […]

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*